Tengervíz és folyóvíz felszínformálása

A tenger vize pusztító és építő munkája során látványosan és igen hatékonyan alakítja a szárazföld peremét. A folyók a földfelszín egyik legjelentősebb formálói. Munkájukat szinte földünk minden pontján megfigyelhető.

A tengervíz felszínalakító tevékenységének jellege, a partszakasz pusztulása vagy épülése függ:

a partok előtti vizek mélységviszonyaitól,
a partvidék földtani felépítésétől (keményebb vagy puhább, tömöttebb vagy repedezettebb kőzet),
a part tagoltságától

Pusztuló partvidékek felszíni formái

A mély vizű, magas partokra törő hullámok akár 30 méterre is felcsapódhatnak. A hullám ereje, nyomása már önmagában pusztíthatja a partot, ám az igazi hullámmarást – a folyóvízhez hasonlóan – a törmelékanyag fejti ki.

Az állóvizek partformáló, pusztító tevékenysége, az abrázió a puhább, repedezettebb kőzetű partvidéken a leghatékonyabb.
A tengervíz pusztítása az apály- és a dagályszint között fokozatosan abráziós fülkét mélyít a partfalba. A fülkéből kihordott törmelékanyag a part előterében, az abráziós teraszon halmozódik fel. ->
Az egyre jobban bemélyülő fülke fölötti sziklafal egy idő után alátámasztását vesztve leomlik, leszakad.->
a part előterében pedig közben szélesedik az abráziós terasz.
a keményebb kőzetsávok mentén viszont félszigetek maradnak vissza. Ezek kőzetanyaga abráziós toronnyá pusztulhat tovább.

Épülő partvidékek felszíni formái

~~A sekély vizű, lapos partok előtt a hullámok tarajozva morajlanak, és a partra már erejüket vesztve futnak ki~~
~~A kétirányú anyagmozgás eredményeként a partok előtt lassanként sekélytengeri hordalékfelhalmozódás indul meg.~~
a parttal párhuzamos hordalékgátat turzásnak nevezzük
A turzások számtalan változata ismert. A közvetlenül a parttal egybeforrott turzást parti vagy szegélyturzásnak nevezzük.
felhalmozódó hordalékanyag a szigetet keskeny, háromszög alakú turzással a szárazföldhöz kapcsolhatja. Ilyen turzásháromszögek