Robert Burns

<aside> 💡

Skót költő, 1759-1796

</aside>

Preromantikus alkotásairól híres

Vidéken nőtt fel (kertész fia) → népköltészet, paraszti világ körbevette

Ismerte az Osszián-énekeket → McPherson “találta meg” egy régi kelta bárd (énekes) dalait, aki a keltákat legyőző szászok korában élt, népének utolsó költője — Osszián (utólag derült ki, hogy ezek McPherson szerzeményei)

Edinburghba megy és kiadatja a költeményeit

• személyes élményekből táplálkozó versek
• a paraszti világot megéneklő dalai
• hazafias versei

<aside> 💡

Alkotásai egyszerűek, közérthetőek, a verselésük is egyszerű, skót nyelven íródtak

• híresek lesznek és népszerűek
• Arany szerint Burns “a skótok petőfije” </aside>

John Anderson, szívem, John

Szerepvers: a lírai én nem azonos a költővel

egy egyedül megöregedő párról szól (megmarad közöttük a szerelem)

Egyszerű kifejezésmód:

• hegyről lefelé ballagás, lent együtt
• pihenés: öregedés és halál (a halálban is együtt → pihenés)

Falusi randevú

Párbeszéd: a fiú be akar menni a lányhoz (éjszaka bekopog)

A lány reakciója: elutasítás → a végén feladja az ellenállást; egyetlen kikötés, hogy titok maradjon