<aside> <img src="/icons/info-alternate_gray.svg" alt="/icons/info-alternate_gray.svg" width="40px" /> Egyházi műfaj, további műfajokért lásd: A középkori irodalom
</aside>
Ünnepélyes, fennkölt
Van megszólítottja: általában Isten, Szűz Mária, szent ember
Folytatója az ókori görög-római verses hagyománynak és a bibliai zsoltárköltészetnek
Újdonsága: az időmérték mellett rímeket is használ
Egyházi műfaj, papok írták
Némely himnuszok beépülnek a litániába (szertartásrendbe)
<aside> <img src="/icons/info-alternate_gray.svg" alt="/icons/info-alternate_gray.svg" width="40px" /> Assisi Szent Ferenc: 1200 körül élt
</aside>
Élete, tevékenysége nyomán alakult meg a ferences szerzetesrend (a városi szegényekkel foglalkoznak, tanító rend)
A Naphimnuszban vannak rímek
Istent dicsőíti, zsoltárszerűen indul
Nem ember tudja Istent méltőn dicsérni, hanem az alkotásai (a természet)
a Nap, a Hold, a csillagok, a szél, a víz, a tűz stb. → az elemek → felszólítja őket Isten dicséretére
a természet jelenségeit a rokonainak nevezi: Nap — báty, Hold — nővér stb.
→ a természet az emberrel rokon!
mindegyiknek egy-egy (emberi) jó tulajdonságát emeli ki
a felsorolás végén a Halál áll (a ‘testi halál’) ↔ a második halál az örök kárhozat (’pokol’) — ez egyértelműen rossz
a testi halál viszont az igazakat a Mennybe viszi
a hívők számára a testi halál is az Istent szolgálja
A középkorban általános gondolkodás, hogy a földi élet siralomvölgy, csak felkészülés a túlvilági életre
<aside> <img src="/icons/info-alternate_gray.svg" alt="/icons/info-alternate_gray.svg" width="40px" /> A himnusz műfajának egyik formája a planctus
</aside>
Szűz Mária siratja a fiát, a megfeszített Krisztust