Tudomány, kultúra, sport és közélet Magyarországon a két világháború között

Radnóti Miklós

Glatter (majd Radnóti) Miklós költő, a modern magyar líra kiemelkedő alakja. 1909 májusában látott napvilágot Budapest szívében, Lipótvárosban, asszimilált zsidó családban. Születését édesanyja és ikertestvére nem élte túl. A Radnóczi nevet az 1920-as évek végén vette fel, majd 1945-ben Gyarmati Fanni kezdeményezte, hogy kedvese a Radnóti nevet használhassa.

1915 és 1927 között a Szemere utcai elemi iskolában, majd a Magyar Királyi Állami Bolyai Reáliskolában folytatta középfokú tanulmányait, majd az Izabella utcai Székesfővárosi Községi Négyévfolyamú, később a Wesselényi Miklós Fiú Felső Kereskedelmi Iskola tanulója volt.

Az 1920-as évek elején elhunyt apja, ekkor tudta meg, hogy apja felesége, akit édesanyjaként ismert, valójában az édesanyja. Mostohaanyjával és féltestvérével nagyon jó kapcsolatot ápolt. Ők később mindketten Auschwitzban haltak meg. Apja halála után nagybátyját nevezték ki gyámjaként.

Diák évei alatt kiváló atléta és labdarúgó volt. Fennmaradt rajzaiból remek rajzképesség tűnik ki. A reál tantárgyakból korrepetálásra szorult, későbbi feleségét, Gyarmati Fannit magántanáránál ismerte meg.

Első verseit 1927-ben közölte az Új Századok c. lap, de az 1920-as évek végére rendszeresen közölték verseit különféle irodalmi lapokban, 1929-ben a “Jóság” c. önálló kötetben is.

1930-ban Szegeden elkezdte az egyetemet, ahol alapító tagja volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma nevű baloldali diákcsoportnak. Ebben a csoportban több költeményét (Lábadozó szél, Újhold stb.) kiadták és falujárásaikon saját szemükkel figyelhették meg a nép nyomorát. Az egyetemen több alkalommal elszenvedte egy szélsőséges mozgalom zsidóellenes megnyilvánulásait is.

Ugyanitt kapcsolatba került az illegálisan működő kommunista párttal is és kompozíciót írt a szegedi munkás szavalókórus számára. Ekkor folytatott először aktivizmust. Hitler atalomra jutása megrendítette, haláltudattal töltötte el (Háborús napló). Később Párizsba látogatott, ahol a helyi liberalizmus is hatást gyakorolt rá.

Radnótival és 21 társával 1944 novemberében végeztek a Rábca partján, golyólövés által. Utolsó költeményei, többek között a razglednicák és személyes kedvencem, az Erőltetett menet a Bori noteszben maradtak meg.