12 mondat
A zsidó vallás gazdag hagyományokkal rendelkező vallás, melynek története évezredekre nyúlik vissza. Az egyediségét és jelentőségét a monoteizmus kialakulása és az ezzel járó jellemzők adják.
A monoteizmus az az elképzelés, hogy csak egy isten létezik, és a zsidó vallásban ez Jahve, a Teremtő. Vallási jelképeik a hétkarú gyertyatartó (menóra) és a 6 ágú Dávid-csillag. A zsidó monoteizmus a Kr. e. 8. sz-i asszír hódítások során valósult meg. A Tóra, az Ószövetség és más szent iratok olyan tanításokat tartalmaznak, amelyek Isten egységét, hatalmát és szent akaratát hirdetik. Az ilyen tanítások által a zsidó vallás különbözik a környező politeista vallásoktól. A zsidó vallásban az imádság és az erkölcsös életvitel kulcsszerepet játszik a hit gyakorlásában.
A monoteizmus nemcsak a zsidó vallás sajátossága, hanem az abrahámi vallások, például a kereszténység és az iszlám gyökere is. Ezáltal a zsidó vallásnak nemcsak történelmi, de kulturális és vallási kontextusban is kiemelkedő szerepe van a világ vallásainak és kultúráinak formálásában.
A zsidó vallás történelmünk jelentős vallási irányzata, amely rengeteg megpróbáltatást — így például az 50 évig tartó babiloni fogságot — követően is kitartott.
8 mondat
A kereszténység, mint a világ egyik legelterjedtebb vallása, szorosan összefonódik Jézus Krisztus életével, tanításaival és hagyatékával. A kereszténység (Christianity) középpontjában Krisztus áll, aki az Újszövetség tanúsága szerint Isten Fiaként született, és küldetése a megváltás és az isteni tanítások hirdetése volt.
Krisztus életének központi eseményei közé tartozik a Betlehemi születése, a nevelkedése, majd a nyilvános szolgálata kezdete, melyre élete utolsó három évében, “a krisztusi korban” került sor. A keresztény tanítások különlegességét az teszi ki, hogy Krisztus nem csak egy bölcs tanító vagy próféta volt, hanem az isteni megváltás közvetítője és maga az Isten megtestesülése. Tanításait példázatokba és történetekbe csomagolta, ilyen volt pl. a hegyibeszéd, vagy a magvető példázata. Krisztus fellépése és tanításai nem csak az erkölcs, hanem a megtérés és az örök élet koncepcióját is magukban foglalják. A keresztény hit szerint Krisztus az emberiség bűneiért szenvedett és halt meg a kereszten, hogy a hívők megváltsák az örök élet reményében. Az utolsó vacsora, Krisztus halála és feltámadása az alapvető események, amelyek a keresztény tanításokat és az üdvösség eszközeit kijelölik. A keresztény jelképek a Jézus monogram, az INRI, a bárány.
A keresztények szerte a világon Krisztus tanításait követik, és azok a morális és etikai alapelvek, amelyeket hirdetett, a mai napig inspirációt jelentenek a hívők számára.
11 mondat
A kereszténység története szorosan kapcsolódik ahhoz, ahogyan a kezdeti kis szekták széles körben terjedtek, majd később az államvallások egyikévé váltak. Ezen folyamatok mélyrehatóan formálták a kereszténységet és a világtörténelmet.
A kereszténység eredetileg egy kis zsidó közösségből indult ki, és Jézus Krisztus tanításainak követése mentén terjedt. Később egyre többen vettek részt a katakombákban, titokban tartott szertartásokon vasárnaponként. Adakoztak az egyházi kasszába és közösen segítették a rászorulókat. Az egyházat püspök vezette, a szertartást pedig a papság (klérus) tartotta. Szabad vallásgyakorlatot először a 313-i milánói edictum aláírásával kaptak Constantinustól, akit egy 312-es égi jel vett rá erre. 325-ben, a niceai zsinaton elfogadták a szentháromság elvét, szemben az arianusok eretnek tanításával. Ennek lényege, hogy isten három alakja az atya, a fiú és a szentlélek.
Nagy Theodosius 391-ben államvállássá tette a kereszténységet, amely mai civilizációnk fontos vallási irányzata lesz. Ugyan eleinte betiltotta a római istenek és kultuszok tiszteletét, illetve az olümpiai versenyeket, napjainkban a szabad vallásgyakorlásnak köszönhetően mindenki megválaszthatja saját vallását — legyen az a kereszténység, semmi, vagy valami más.